Screen Shot 2021-05-05 at 20.30.31.png

Minta munkák

Fordítás részlet:

Eredeti szöveg

Egy bőrből készült barna labdácska gurult az öreg tanító, Jeshua lábához, aki a templom kertjében ücsörgött békésen a terméskő padon, és türelmesen várta a tanítványait. Behunyt szemmel pihengetett, és a régmúlton merengett. Mélyen barázdált ábrázata hosszú, kemény évtizedekről árulkodott. Enyhén remegő, csontos kezével egy botot szorongatott maga mellett támaszként, és élvezte, ahogy ezen a kora őszi napon a lágy szellő kedvesen megcirógatta arcát és hófehér, vállig érő, hullámos haját. A nap hol eltűnt, hol felbukkant, ahogy a fodros felhők átvonultak az égen.

Jeshua lassan kinyitotta nedves, fáradt szemét, és csodálkozva nézett le a labdára, ahogy az megérintette bőrsaruját. Hirtelen mintha egy kislány csilingelő kacagását hallotta volna, és kíváncsian fordította tekintetét a hang irányába. Egyszer csak egy kis hercegnő tűnt fel a távolból, ahogy vidáman feléje szökdécselt. Legalábbis ő annak látta a kislányt, akinek hosszú, barna haja csak úgy táncolt a levegőben, ahogy ugrándozott. Úgy tűnt, mintha ragyogott volna az egész teste, és a lába nem is érintette volna a talajt. Sárga ruhájában és pajkos mosolyával igazán el- ragadó látványt nyújtott. Megmelengette az öreg Jeshua szívét, s érezte, ahogy mosolyra görbül a saját ajkai is. A lányka, ahogy odaért, felkapta a labdát, és vidáman kérdezte tőle:–Volna kedved játszani?

Fordított szöveg

A small ball made of leather rolled up to the feet of the old sage who was sitting peacefully on a freestone bench in the courtyard of the church, and was waiting patiently for his pupils to arrive. 

He panted softly with his eyes closed, and thought about days long gone by. The deep groves on his face told a tale of arduous decades past. He was gripping a walking stick with his bony and trembling hand, and enjoyed the way the breeze caressed his face and long wavy hair on this young autumn day. The sun kept hiding and then reappearing as puffy clouds rolled by in the sky. 

He opened his tired, watery eyes slowly and looked down at the ball in wonder as it touched his leather sandal. Suddenly, it seemed as if he had heard the bubbling laughter of a little girl, and he turned his gaze towards the sound. A tiny princess appeared in the distance, skipping in his direction. At least, he saw her as a princess, she seemed as such, with her long brown hair bouncing in the air as she jumped around. It seemed as though her entire body glowed, and her feet didn’t even touch the ground. With her yellow dress and playful smile she was such an endearing vision that it warmed the heart of the old man, and he could feel a smile come to his lips. When she got all the way to him she picked up the ball and cheerfully asked him: "Would you play with me?"